Az első szabad kifejezés a klasszikus zenében

Ma már megszoktuk, hogy a zene olyan művészet, amelyet nem kötnek bizonyos szigorok, különösen a nyelv és a téma tekintetében, de ugyanez nem mondható el más történelmi korszakokról. A stíluskorszakok számos szabványos elemet szabtak a zenére, a klasszikus korszak szimmetriájától kezdve a barokk bizonyos szabványosított formáiig láthatjuk, hogy a zenét állandóan mindenféle szabályok korlátozták.

Talán a legsötétebb időszak, amely valódi cenzúrát hozott a művészetre, a középkor. Az erős vallási doktrínák által uralt Európában a zenét a klerikusok monopolizálták, ami a zenei nyelvben bizonyos korlátokhoz vezetett, valamint ahhoz, hogy a tudós zenében a vallási témáktól eltérő témák tiltva voltak. A zenei szabadság genomja azonban a késő középkorban megjelenik az európai udvarokban, de a lakosság folklórjában is.

Mindez az első olyan forma megjelenésében csúcsosodik ki, amely a korai reneszánszban a tudós írásbeliség mellett világi elemeket is felhasznál, a madrigálban.

Ahhoz, hogy mindenekelőtt megmagyarázzuk ezt a zenei műfajt, tudnunk kell, hogy meglehetősen régimódi műfajról van szó, amely a 20. században Ligeti György vagy George Crumb alkotásai révén volt jelen. Olyan műfajról van szó, amely még ma is vonzza a közönség figyelmét, különösen, ha a reneszánsz kontextusában vizsgáljuk, és keletkezésének és fejlődésének szemszögéből elemezzük.

A madrigál a 15. században tiltakozási formaként jelent meg, a humanisták eszméitől vezérelve, akik az embert akarták a teremtés középpontjába állítani az isteni rovására. Ennek érdekében az új műfajnak tiszteletben kellett tartania egy alapvető szabályt, nevezetesen azt, hogy a szövegnek nem latinul, hanem valamelyik nemzeti nyelven kellett megszólalnia. Ez az európai zenei kultúra diverzifikálódásához és a Vatikántól való fokozatos eltávolodáshoz vezetett.

A madrigál kialakulásához és fejlődéséhez hozzájáruló másik elem a pénzügyi komponens.

A reneszánsz a kereskedelemnek köszönhetően gazdasági fellendülést is hozott, ezért Itália és Flandria Európa egyik legvirágzóbb területévé vált, de a művészet fejlődésében a legfontosabb szempont ebben az időszakban a nagy bankárcsaládok, például a Sforza, a Medici és az Orsini megjelenése. Ők kezdenek sok anyagi forrást fektetni a művészet fejlődésébe, és a Madrigál közvetlen haszonélvezőjük.

A műfaj kikristályosodása meglehetősen gyors, mivel ugyanazt a strófikus szerkezetet használja, mint a motetta, de a tanult ellenpontozás technikáját is. A szabadság azonban, amelyet a madrigál mind tematikusan, mind technikailag nyújt a zeneszerzőknek, határtalan.

Bár a motetta a madrigál kezdetén szabványosítás volt, különösen a strofikus forma és az acapella jelleg (szigorúan vokális előadás kíséret nélkül) tekintetében, a műfaj újításai fokozatosan jelentek meg olyan zeneszerzők műveiben, mint Carlo Gesualdo da Venosa, Orlando di Lasso és Claudio Monteverdi.

Ahhoz, hogy jobban áttekinthessük a zenében a madrigállal megjelenő újításokat, elemeznünk kell néhány forradalmi zeneszerző munkásságát, akik a műfaj különböző elemeinek új látásmódját adták. Tudatában kell lennünk annak, hogy még a vallásos műveikről elismert legjelentősebb zeneszerzők is azért közelítettek a madrigálhoz, hogy egy intimebb keretet kapjanak elképzeléseik és személyes élményeik bemutatására, és ebbe a kategóriába tartozik a híres zeneszerző, Giovanni Pierluigi da Palestrina is. Mivel a motetták és a madrigálok viszonylag egyenlő arányban szerepelnek, nem mondhatjuk, hogy Palestrina a világi műfaj újítója lenne, de a madrigálokon keresztül átültetett személyes élményei a zeneszerző egy másik oldalát mutatják meg nekünk.

A műfaj egyik legérdekesebb zeneszerzője továbbra is Orlando di Lasso marad, különösen a szöveggel és témával kapcsolatos elképzelései miatt.

Ezért azt javasoljuk, hogy vessetek egy pillantást egy ma is rendkívül ismert műre, a Matona mia cara címűre. A Madrigál az olasz és a német nyelv nyelvi keveredését javasolja, hogy a lehető legpontosabban ábrázolja egy német katona történetét, aki beleszeret egy olaszországi fiatal hölgybe.

Mivel ez egy korlátok nélküli műfaj, a kettőjük történetét egyenes vonalúan mutatja be, és ehhez sajátos nyelvezet is tartozik, amely kiegészíti a darab legalábbis mulatságos jelenetét és a szavak szlogenjét. Minden valószínűség szerint ez a darab nem jöhetett volna létre, ha di Lassónak nincs egy laza elképzelése a zenéről és azokról az elemekről, amelyeket egy mű tartalmazhat.

Ahhoz, hogy mélyebben elmélyedjünk a madrigál kompozíciós elemeiben, egy olyan zeneszerzőhöz kell fordulnunk, aki mind a technika, mind a hangzásvilág tekintetében teljesen forradalmi volt. Carlo Gesualdo da Venosa olasz zeneszerző, aki még ma is meghökkentő a reneszánsz számára teljesen újszerű kromatikával, olyan elemekkel, amelyek még Igor Stravinskyt is lenyűgözték a 20. században.

Az olyan kísérletek, mint a harmóniai progressziók, disszonanciák és szélsőséges ritmikai váltások jellemzik Gesualdót, sőt a korszak hangzásvilágának új látásmódját kínálják, megelőlegezve a tonalizmust a modális rendszert használó kompozíciós korszakban.

Végül, de nem utolsósorban meg kell említenünk a madrigál jelentőségét a barokk korszakba való átmenetben. Mivel ez a műfaj rendkívül szabad műfaj volt, Claudio Monteverdi a polifóniáról a monidával kísért monidára vezetett át. Gesualdo túlzásaival szemben Monteverdi a madrigálban az expresszivitáson alapuló műfajt látta, és egy fő dallamvonalat kezdett használni, miközben hangszeres kísérettel egészítette ki. Így jelent meg a 17. században a concertante madrigál, amely előkészítette az utat az Opere-ben szereplő áriák számára.

Könnyen belátható, hogy ez a műfaj folyamatosan fejlődött, és ez annak a szabadságnak köszönhető, amelyet a kezdetektől fogva élvezhetett. A műfaj a kísérletezés terepe volt, amely segítette a reneszánsz korszak zenéjének fejlődését, és azon túl is, egy olyan műfaj, amely még ma is magával ragadja a hallgatót, szabad művészeti látásmódot kínálva.

_____

Az Akordaj az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ program keretében, a Spotlight on Music projekt keretében létrehozott platform. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az ANPCDEFP nézeteit és véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem az ANPCDEFP nem tehető felelőssé.