Egri Gábor a közönség figyelmének megragadásáról és a kulturális marketing jövőjéről

Egri Gábor kulturális marketing szakértő részt vett az Akordaj – Spotlight on Music konferencián, ahol a közönség figyelmének megragadására irányuló hatékony stratégiákról beszélt a mai digitális kommunikációs környezetben. A művészeti és kulturális intézmények népszerűsítésében szerzett széleskörű tapasztalatával Egri értékes betekintést nyújt abba, hogy a kreatív és etikus üzenetek hogyan érhetik el a célközönséget. Az alábbi interjúban olyan témákról beszél, mint a mesterséges intelligencia használata a marketingben, a közösségi médiaplatformok jelentette kihívások, valamint az alkalmazkodóképesség és a kreativitás fontossága a szakma következő generációjának képzésében.

V: A minap itt arról beszéltünk, hogyan lehet megragadni a közönség figyelmét. Milyen ajánlásokat tudsz ezzel kapcsolatban tenni?

Egri Gábor: Az egyik legmegfelelőbb válasz, amit a közönségnek adhatnék: Világos üzenetet kell közvetítened, világos üzenetet kell közvetítened, kreatív üzenetet kell közvetítened, kreatív médiumban, vagy kreatívan felépítve, vagy kreatív csatornán, nem szokványos eszközön keresztül kell közvetítened. Légy mindig hű a márkádhoz, és légy mindig őszinte. Mindezek és a szükséges csatornák kombinációja, valamint az üzenet többszöri átadása, tehát az ismétlődés, a hirdetés ismételgetése, az üzenet elégszer történő megismétlése egy hónap 2-3 hetes időszakába sűrítve, és máris van esélyed arra, hogy elérd azt a közönséget, akit szeretnél, vagy hogy felhívd a figyelmet a márkádra, és vonzd a közönséget a koncertedre vagy az e

V: Az utóbbi időben egyre több mesterséges intelligenciát használnak. Hogyan látja a kulturális marketing jövőjét? Még inkább a mesterséges intelligenciára fogunk támaszkodni, vagy fontosabb lesz az emberi szakértelem?

Egri Gábor: A mesterséges intelligenciára épülő mesterséges intelligenciát nem tartom fontosnak: Hiszek az emberi szakértelemben és hiszek az emberekben. Ugyanakkor nem hagyhatom figyelmen kívül a technikai fejlődést sem. A mesterséges intelligenciát véleményem szerint lehet használni, méghozzá úgy, hogy az segítse céljaink elérését. Nem hiszem, hogy képes lenne arra, amire most képesek vagyunk, de ugyanakkor nem hiszem, hogy látom a mesterséges intelligenciában rejlő teljes potenciált. Szeretném azt hinni, hogy szükségünk van olyan emberekre a marketingosztályon, akik problémákkal foglalkoznak, és a mesterséges intelligencia előnyeit kihasználva mennek dolgozni vagy dolgoznak online. Ahelyett, hogy a mesterséges intelligenciát látnánk minket kihasználni.

V: A közösségi médiaplatformokat irányító vállalatok gyakran anélkül hajtanak végre változtatásokat, hogy erről tájékoztatnák a felhasználókat. Kulturális vezetőként hogyan kezeli ezeket a változásokat?

Egri Gábor: Az etikus marketing és az etikus magatartás az élet minden területén fontos. És véleményem szerint ez a közösségi médiával foglalkozó cégekre is vonatkozik. Ha becsapják az embereket, ha törvényt szegnek, akkor másról beszélünk. Ha valakinek az érzéseit sértik meg, akkor megint másról van szó. A legtöbb ember nem venné észre, nem reagálna, és egyáltalán nem cselekedne. Nem tudom, hányan lennének hajlandóak a közösségi médiavállalatokkal tudatni, hogy szerződést szegnek vagy törvényt sértenek. Egyáltalán nem támogatom a törvénytelen vagy etikátlan és tisztességtelen hirdetéseket.

V: Hogyan néz ki egy helytelen hirdetés?

Egri Gábor: Mi a helytelen? Megbántja az érzéseimet, de az én érzéseim mások, mint az önöké, így nem mérhetőek. De a jogaink ugyanazok. Tehát ha az én jogaimat sértik, vagy ha egyszerűen átlépnek egy olyan határt, ami miatt én panaszt tennék, akkor tényleg panaszt tennék. Nem túl jó, hogy ezeknek a cégeknek az ügyfélkapcsolata vagy nem létezik, vagy mesterséges intelligencia által generált választ kapsz, ami figyelmen kívül hagyja azokat az érzékeny dolgokat, amik érdekelnek, és amikre valójában választ szeretnél kapni. Ezért mondom, hogy az ügyfélkapcsolatok nagyon fontosak. De gyakran nem sikerül elérnünk a vállalatok ügyfélkapcsolati üzemeltetőit, nem csak a közösségi médiában, hanem más területeken is.

V: Ön különböző közösségi médiaplatformokat használt és használ. Melyeket részesíted előnyben a művészek népszerűsítésére, és melyeket használnád egy olyan komolyzenei magazin népszerűsítésére, mint a Papageno?

Egri Gábor: A legtöbben az alábbiakat választanám: Egri Gábor: A legtöbben az alábbiakat választanám: Egri Gábor: A legtöbben az alábbiakat választanám: Egri Gábor: Nem hiszem, hogy van általános szabály. Vannak eseti megoldások. A Facebook az idősebbek közösségi média csatornája. Ha idősebb közönséget akarsz, akkor a Facebook a megfelelő közösségi médiaeszköz. A Youtube is az, mert a Youtube mindenkihez szól, tehát nincs szegmentálás. A TikTokot, amely a fiatal felnőtteknek vagy tinédzsereknek indult, most már az idősebbek használják. Tehát ezek a csatornák fejlődnek és változnak. Én azt javasolnám, hogy a TikTok jobban alkalmas arra, hogy elmeséljen egy történetet. Persze, mint sokan mások, mi is használjuk az Instagramot, hogy megosszunk élményeket, videókat, képeket arról, ami történt. És szerintem ez egy szép keverék, és persze másokat is be lehet vonni. Attól függ, hogy milyen közönséget szeretnél. Milyen termékeket vagy szolgáltatásokat népszerűsítesz. Tehát a közösségi médiacsatornák keveréke mindig a helyes választás.

A: Már volt alkalmad találkozni a konferencia résztvevőivel. Milyen benyomást tettek rád a diákok?

Egri Gábor: Gabor Egri: Hogy nagyon érdekli őket az, amiről beszélünk. Tegnap volt alkalmam találkozni velük, és megtudtam, hogy az átlagéletkoruk 25 év. És mondtam, hogy oké, akkor 10 percenként szünetet kell tartanunk. Minden 10 perc után 15 perc szünet. De egyáltalán nem vagyok csalódott. Nem az az érzésem, hogy ezek a fiatalok, akik állandóan a telefonüzeneteiket ellenőrzik. Figyelnek és figyelnek, és én megpróbálom beszélgetéssé alakítani ezt az órát. Még ha elő is kell adnom dolgokat és ötleteket, folyamatosan kérdéseket teszek fel nekik, és ők viszont nekem tesznek fel kérdéseket. Szóval a tapasztalataim abszolút pozitívak. Négy háromórás foglalkozás két nap alatt sok. Sok mind a résztvevőknek, mind az előadónak, de jó.

V: Milyen elvárásai vannak ezzel a tanfolyammal kapcsolatban?

Csak két dolgot: hogy áttekintést kapjanak a kulturális marketingről, művészeti intézményekre fókuszálva, másrészt, hogy fejlődjön a kreativitásuk, tehát ötletek, kezdeményezések szülessenek bennük, hogy a jövőben még kreatívabbak legyenek. Hogy elfogadják a kihívásokat, mert véleményem szerint a kihívások az alkalmazkodásról és a továbblépésről szólnak, nem pedig a panaszkodásról. Tehát a célra kell koncentrálni, és néha megoldásokat találni a problémákra. És ezt a két dolgot remélem, hogy hazaviszik magukkal.

Megjegyzés: Az Akordaj – Spotlight on Music a Classical ME, a JM Hungary és a Scena Muzicală által szervezett konferencia, amely a magyarországi és romániai komolyzenei újságírók temesvári találkozója volt azzal a céllal, hogy a komolyzenei újságírók következő generációját képezze. A konferencia az Erasmus+ program társfinanszírozásával valósult meg.